Háromhuta hivatalos honlapja

Látnivalók

Kedves Érdeklődő!

Mielőtt nekivág a települést körülölelő hatalmas erdősségeknek, és az azokat behálózó túraútvonalaknak, érdemes bebarangolni a három Huta, vagyis Újhuta, Középhuta és Óhuta utcáit. A következőkben egy sétatervre fűzve szeretnénk Önnek bemutatni a falu nevezetességeit, emlékhelyeit, és legfontosabb látnivalóit.

A kiemelt helyek megtekintése közben múltat idéző sétát tehet a népi építészet helyi remekei között, amelyeket az olykor 100 évesnél is régebbi parasztházak képviselnek. Jellegzetességük a gazdagon, legtöbbször vallási jelképekkel, szoborfülkével és évszámmal díszített homlokzat, valamint az épület hosszanti oldalán végigfutó tornác. Az eredeti vagy közel eredeti állapotukban megőrzött parasztházaknak köszönhető az utcák egységes arculata és különleges hangulata. A régi lakóházak mellett különös értéket képviselnek az előkertekben és az út mentén álló feszületek is, amelyeket a község lakói oltalmazó vagy felajánló céllal állítottak fel az elmúlt évszázadok során. A település utcáinak bebarangolása közben megtapasztalhatják a helyi emberek vendégszeretetét, betekintést nyerhetnek egy apró falucska mindennapjaiba, a dolgos hétköznapok és a békés ünnepnapok világába.

Sétatervünk Újhutáról indulva, Középhuta és Üveggyár településrészeken keresztül Óhutáig kalauzolja végig az érdeklődőket. A túra hossza 7, 5 km, amely néhány kisebb kitérő kivételével végig szilárd burkolatú úton tehető meg. A közepes nehézségű, itt-ott emelkedővel tarkított út során több pihenőhely is segíti a feltöltődést, felfrissülést.

Kezdjük el a sétát Újhután, s vegyük sorra a településrészek rejtett kincseit!

Újhuta

Településrész, 1904-től Háromhuta község része.  Tengerszint feletti magasság: 315 m

Flórika – forrás és pihenőhely:

Az esőbeállóval, illetve padokkal és asztalokkal ellátott, szalonnasütésre és bográcsozásra alkalmas pihenőhely Újhuta külterületén, a Szpalanyica-völgy előterében, a Tolcsva patak mellékágai között helyezkedik el. A területtel szemben egy rég elhagyott riolitkőfejtő fehér fala magasodik az út felé. Hosszú évtizedekkel ezelőtt egy gyermektelen középkorú házaspár gyakran túrázott a környéken, s fogyasztotta az itt található forrás vizét, bízva abban, hogy az gyermekáldáshoz segíti őket. A természet meghallgatta kérésüket, és kislányuk született. Hálából és emlékezésül a forrást lányuk után Flórika-forrásnak nevezték el, s a nevet kőbe vésve is megörökítették.

Pikla – kápolna:

Egy hétvégi ház előkertjében álló neoklasszicista-neobarokk fogadalmi kápolna. Fülkéjében egy körülbelül 70 cm magas, Szent Péter Apostolt ábrázoló szobor áll. Az oromháromszögbe süllyesztett márványtábla feliratából kiderül, hogy a kápolnát 1908-ban Pikla János és neje, Trembeczki Veron állíttatta fiúk, Pikla Péter emlékére, aki Amerikában hunyt el 1902. május 8-án.

Temető:

Az újhutai temető magasan a falu fölött, a hegyoldalban helyezkedik el. A temetőben eltérő korú és stílusjegyű sírjelek találhatóak, amelyek közül többet helyben, a helyi kőbányákban bányászott kőből faragtak ki. A temetőt – amelynek közepén egy 1930-ban állított feszület áll – a régi síremlékek mellett a szép kilátásért is érdemes felkeresni. A temetőre vezető út elején egy régi bikaistálló romjait találjuk.

Harangláb és környezete:

A haranglábat az 1830-as évek első felében közadakozásból építették fel a falu lakói. Harangját 1834-ben, a „Regéczi Újhuta Római Katholika Echla” öntette. Valószínűleg ez volt Háromhuta első épített imahelye, hiszen a Középhután álló templom elődje csak 1850-ben épült fel. A harangláb előtt álló feszület 1822-ből származik, eredetileg gipszből formázott Krisztus függött rajta. A harangláb tövében található Újhuta második világháborúban elesett hősinek emlékműve, valamint egy tájékoztató tábla, amely a falu történetét ismerteti. A feszület előtt elhelyezett padok a pihenést és a csendes elmélkedést, imádkozást szolgálják.

Csorgó – forrás és pihenőhely:

A forrás vize évszaktól függetlenül viszonylag állandó hőmérsékletű és jó minőségű ivóvíz, így abból rendszeresen fogyasztanak és visznek az idelátogatók. A forrás mellett az önkormányzat pihenőhelyet alakított ki, amely asztallal és padokkal, valamint turisztikai információs térképpel szolgálja a kirándulók kényelmét.

Barátok Panzió és Étterem:

A faluséta közben megéhező, vagy csak pihenésre és felfrissülésre vágyó vendégeket a panzió kiváló étterme, valamint büfépultja várja. Utóbbiban az étteremtől függetlenül nyáron hideg üdítő és jégkrém, télen pedig meleg ital kapható.

A panzió elérhetőségei:

Cím: 3936 Háromhuta (Újhuta), Kossuth út 27.

Telefonszám: 06 47 338 033

E-mail cím: baratokpanzio@gmail.com

Weboldal: www.baratokpanzio.com

Az étterem nyitvatartása:

Alapesetben a hét minden napján 8.00 és 20.00 között.

(November 1. és március 31. között az étterem hétfőnként zárva tart.)

Bretzeinheim-Waldbott vadászkastély / Újhuta Kastélyszálló:

Az Újhuta kapujában álló kastélyt a vadászati lehetőségek kihasználása érdekében Bretzeinheim Ferdinánd herceg építtette az 1840-es években. A Bretzeinheim család után a kastély a Waldbott család tulajdonába került, majd az 1860-as években báró Waldbott Frigyes bővíttette ki, és építtette át historikus stílusban. Az épületet a II. világháború után államosították, majd az 1950-es években üdülővé alakították át. A szálló kezdetben csak a nyári időszakban, később pedig már egész évben fogadta az üdülni érkező diákokat, számos helyi asszonynak munkát adva ezzel. Az épület ezen időszak alatt, a felújítások és átépítések során vesztette el eredeti arculatát, díszes homlokzatát és tetődíszeit. Az üdülőt a rendszerváltás után bezárták, a kastély pedig magántulajdonba került és 2016-ig állt magára hagyva, pusztulásra ítélve. Teljes körű helyreállítását a FÉMALK Zrt. vállalta magára, s a közel két évig tartó munka után az épület 2018-ban Újhuta Kastélyszálló néven nyitotta meg ismét kapuit a nagyközönség előtt. A felújítás során az épület homlokzata, tetőszerkezete, kápolnája és néhány egyéb részlete az eredeti állapot mintájára került helyreállításra, így a kastély ismét eredeti pompájában tárul az Újhutára érkező vendégek elé. A kastélyszállóban étterem is üzemel, amelyet a nem szállóvendégek is felkereshetnek.

A kastélyszálló elérhetőségei:

Cím: 3936 Háromhuta (Újhuta), Kossuth út 2.

Telefonszám: 06 30 177 4340

E-mail cím: recepcio@ujhutakastelyszallo.hu

Weboldal: www.ujhutakastelyszallo.hu

Az étterem nyitvatartása:

Alapesetben a hét minden napján 12.00 és 20.00 között.

Régi temető:

A Bretzeinheim-Waldbott vadászkastéllyal szemben, az erdészeti út belső kanyarulatában egykori temető nyomaira bukkanhatunk, amelynek helyét ma már csak 2-3 sírkő jelzi. A helyi szóbeszéd szerint a kastély egykori urát zavarta, hogy az épülettel szemben temető áll, ezért új temető létesítése céljából egy másik területet adományozott a községnek. Az „új temetőt” ma is használják (lásd fentebb), a régi azonban az idő múlásával gondozatlanná vált, így lassan visszahódította a természet.

Az egykori temetőt, és a megmaradt sírköveket az önkormányzat rendbe kívánja tenni a jövőben.

Sziklába vájt kegykép:

A kastély és az újhutai Ifjúsági Tábor között, az közút mentén csörgedező patak túloldalán meredek sziklafal magasodik az erdészeti út felé, amelyben egy kőkeretbe foglalt szentképet láthatunk. Ezt a kőkeretet a helyi szóbeszéd szerint több, mint egy évszázada faragták a sziklába egy a helyi iparvasúton (1910 és 1925 között működött vasút a településen.) történt baleset következtében elhunyt csendőr őrmester emlékére. A kőkeret kifaragásának idejét, és azt, hogy mi volt benne eredetileg, sajnos nem tudjuk, de az 1910. december 27-én történt baleset óta már számtalanszor cserélték ki a kőkeretbe foglalt kegyképet. A kegyhely jelenleg is látogatott, de az omlásveszély miatt mindenkit fokozott elővigyázatosságra intünk!

Középhuta

Településrész, 1904-től Háromhuta község része. Tengerszint feletti magasság: 274 m

Pihenőpark és játszótér:

A Középhuta felső végén található füves terület már régóta a kirándulók egyik kedvenc helye, hiszen kiválóan alkalmas sátorozásra, piknikezésre, szalonnasütésre vagy egyéb kültéri tevékenységre. Több mint tíz évvel ezelőtt az önkormányzat játszóteret épített a területre, amelynek fából készült elemei ma is nagy népszerűségnek örvendenek a gyerekek körében, akik a közelben csörgedező patakban is sokszor lelik örömüket. A játszótér mellett asztalokkal és padokkal felszerelt, fedett pihenőhely, illetve kiépített tűzrakóhely áll a szabadban pihenni vágyók rendelkezésére, az út túloldalán pedig kisméretű füves focipálya várja a futballozni vágyókat.

Vegyesbolt és kávézó:

A Középhuta központjában álló régi vegyesbolt teljes körű felújítása 2017-ben fejeződött be. A felújítás során az épület a település arculatához illeszkedő külsőt kapott, belül pedig modern bolthelyiséget, kávézót, raktárt és nyilvános mosdókat alakítottak ki. A boltban alapvető élelmiszerek kaphatóak, hentesárut és zöldségárut jelenleg nem árusít. Nagyobb pékáru igényt, vagy egyéb jellegű kérést érdemes néhány nappal előre jelezni az eladóknak. A kávézóban kávé, üdítő, ajándéktárgyak és ingyenes WiFi várja a vendégeket. A helyiségek falait régi képek díszítik, amelyek a település évtizedekkel ezelőtti életébe engednek bepillantást.

A vegyesbolt és kávézó részletes nyitvatartási rendjét megtekintheti a „Szolgáltatások” vagy az „Éttermek és kávézók” oldalakon.

Szent Anna Római Katolikus Templom:

A ma is álló templom helyén 1850-ben a falu lakosai építették fel a település első templomát, amelyhez az akkori birtokos, herceg Bretzeinheim Ferdinánd adományozott fát. A Szent Anna tiszteletére felszentelt templom 20 évig szolgálta az 1851-ben 603 római és 101 görög katolikus hívőt számláló közösséget. A ma is álló, egyszerű szerkezetű és berendezésű templom felszentelésére 1870-ben került sor. A templomot a hívek Bretzenheim Ferdinándné – Schwarzenberg Karolina kegyúr támogatásával, helyi kő és faanyag felhasználásával építették föl. Külső felújítása és sekrestyével való bővítése 2007-ben, teljes belső felújítása pedig 2010-ben történt meg. A templom huszártornyában két harang található, amelyek közül a nagyobbat 1871-ben öntötték. A szabadon látogatható templomkertben egy 1850. július 16-án, Szent Anna napján felszentelt kőkereszt, valamint Háromhuta első világháborús és Középhuta második világháborús hőseinek emlékműve áll.

A templom – a szentmiséken kívül – előzetes megbeszélést követően tekinthető meg. Ez ügyben a következő elérhetőségek valamelyikén érdeklődhet: Verbovszki Dániel: 06 30 604 9311, verbovszkidani@gmail.com, Gromóczki Andrea gondnok: Középhuta, Petőfi út 30., 06 30 436 7937 – A szentmisék rendjét megtekintheti a „Római Katolikus Egyházközség” oldalon.

Temető

Az újhutai temetőhöz hasonlóan a középhutai temető is magasan a falu fölött, egykori kaszálók és szántók között helyezkedik el. A temetőt a régi, szépen megmunkált sírkövek mellett, a gyönyörű kilátásért is érdemes felkeresni. Különlegessége, hogy egy hosszú, kövezett lépcsősoron keresztül közelíthetjük meg. A temető ravatalozója előtt kiépített, nagyméretű parkoló helyezkedik el, ahol az autók akár több napra is biztonságosan leparkolhatóak.

Szutorcsik- kápolna (képoszlop):

A Szutorcsik József atya szülőházának előkertjében álló, félköríves tetejű, bádogfedésű képoszlop fülkéjében eredetileg szobor állhatott, amit a hívek később egy Könnyező Madonnát ábrázoló, lengyel feliratú szentképre cseréltek. A képoszlopot az 1900-as évek elején építette Szutorcsik Miklós helyi “mesterfaragó”, Szutorcsik József atya édesapja. Szutorcsik József 1929. december 18-án született Háromhután és 2011. december 2-án hunyt el Nyíregyházán. Sírja a középhutai temetőben található. 1954-ben szentelték pappá, majd Budapesten, Monokon, Salgótarjánban, Vásárosnaményban, és Forrón teljesített szolgálatot. Utóbbi településen közel 40 évig látta el segédlelkészi, majd plébánosi feladatait. Egész életében gyűjtötte, majd többször közreadta a Háromhutával kapcsolatos kutatásait, ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett a község helytörténetének feltárásában.

Nemzeti Emlékpark:

A Középhuta elején található emlékparkot Háromhuta Község Önkormányzata 2016-ban, a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulója alkalmából alakította ki. A park középpontjában egy hármas halmon álló országzászló áll, amely köré az elszakított országrészeket szimbolizáló sziklatömbök kerültek. A park végében, az egykori tűzoltó szertár falára egy történelmi Magyarországot ábrázoló ismeretterjesztő tábla került, amelyen hazánk tájegységei, híres szülöttei, várai, történelmi csaták helyszínei és egyéb érdekességek is láthatóak. A megemlékezés mellett a park pihenésre is kiválóan alkalmas, hiszen padok, asztal és közkút is található benne.

Óhuta

Településrész, 1904-től Háromhuta község része., Tengerszint feletti magasság: 271 m

Üveggyári feszület:

Az Üveggyár nevezetű, Óhutához tartozó településrészen álló feszületet üveggyári munkások –  Üveges Péter és neje Pillár Anna, valamint Sztraka József és neje, Hejdel Amália – állíttatták 1899-ben. A helyi emlékezet szerint eredetileg egy szolgálati lakás előtt állt, és annak elbontása után helyezték át mai helyére, a Tolcsva-patak partjára. A feszület mellett álló fa árnyéka alatt, a kihelyezett pihenőpadok nyújtanak lehetőséget pihenésre és imádkozásra.

Rákóczi Emlékpark:

A Rákóczi Emlékparkot az önkormányzat 2015-ben a település alapítója, II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékére alakította ki. A park központi eleme egy kopjafa, és a mellé ültetett tölgyfa, amelyek köré pihenőpadok és ismertető táblák kerültek. A parkban áll II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellszobra is, amelyet 2018-ban avattunk fel a IV. Rákóczi Emléknap keretében. A szobrot Ekker Róbert szobrászművész, a posztamenst pedig Török József kőfaragó mester készítette. A mellszobor a fiatal, katona Rákóczit ábrázolja hímzett, kuruc katonai dolmányban. Az emlékpark a minden év márciusában megrendezésre kerülő Rákóczi Emléknap egyik színhelye.

Üvegcsűr:

II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1698-ban, a mai Óhuta helyén alapította meg az első üveghutát (üveggyárat), amelyet később az Újhután, majd Üveggyár településrészen működő üveghuta felépítése követett. Utóbbi üzem egészen 1916-ig működött, így a falu lakosainak életét közel 220 éven keresztül az üveggyártás határozta meg. Az 1916-ig működő üveggyár épületeit először más célokra hasznosították, majd elbontották, így – néhány üvegtárgyon kívül – mára már nyoma sem maradt az egykor virágzó iparágnak. Háromhuta Község Önkormányzata ezért is döntött úgy, hogy “Üvegcsűrt” épít, amelyben ismertető táblák, kemencemakett, és különböző tárgyi eszközök segítségével az üveggyártás történetét, valamint technológiáját ismerhetik meg az érdeklődők.

Az Üvegcsűrben, valamint a kemencemakettben automatikus világítás működik. Az épületben, valamint a környékén tüzet rakni tilos!

Temető:

Az újhutai és középhutai temetővel ellentétben az óhutai temető közel az úthoz, de szintén egy domboldalon helyezkedik el. Ebben a temetőben is szép, eltérő korú és stílusú sírjeleket találhatunk, a tetejéről pedig szép kilátás tárul elénk Óhutára, a környező hegyekre, és a Regéci várra.

Művelődési Ház és Könyvtár:

A helyi művelődési ház rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, a könyvtár pedig folyamatosan frissülő könyvgyűjteménnyel, valamint internet elérhetőséggel és nyomtatási, fénymásolási lehetőséggel várja a kedves látogatókat.

A könyvtár nyitva tartása: kedd, péntek, szombat: 17.00 – 20.00

Szabadtéri színpad és rendezvénytér:

A művelődési ház előtt kialakított parkoló és rendezvénytér körülbelül 800 ember befogadására alkalmas, így rendszeres színhelye a falunapoknak, futóversenyeknek és családi napoknak, de akár nagyobb koncertek, illetve egyéb jellegű rendezvények megrendezésére is alkalmas. A különböző események színvonalas megrendezését egy állandó, 6 x 8 m-es fedett színpad biztosítja, amelyhez öltöző is tartozik. A színpadot az önkormányzat dolgozói és helyi mesteremberek építették fel a település arculatához illeszkedő stílusban.

Erdei Iskola:

A régi óhutai iskola helyén az önkormányzat 2018-ban adta át a 32 fő befogadására alkalmas iskolát, amely színvonalas szálláslehetőséget, és különböző programokat biztosít az ide érkező csoportoknak.

Információk: www.haromhuta.hu/erdei-iskola

Turisztikai Információs Központ és Tanoda kávézó:

Az Erdei Iskolával szemben – annak kiegészítése céljából – 2018-ban fejeződött be a régi boltépület felújítása és átépítése. A helyi építészeti stílust tükröző információs központban kávézó, ajándékbolt, tanterem, nyilvános mosdók és kerékpárkölcsönző áll az Erdei Iskola vendégei, valamint a megfáradt túrázók rendelkezésére.

Az információs központ szolgáltatásairól és a kávézó részletes nyitvatartási rendjéről a „Szolgáltatások” vagy az „Éttermek és kávézók” oldalakon tájékozódhat.

Babuka – tó:

A Babuka – tó a főúttól kicsit távolabb, a Turisztikai Információs Központtól körülbelül 500 méter távolságra helyezkedik el. Létrehozója Bődi Gábor (1953-2017) tanár úr és családja, akik az óhutai öreg házuk közelében lévő csodálatos helyre túrázás közben találtak rá. A táj szépsége annyira rabul ejtette, hogy egy névtelen forrás vizének felfogásával tavacskát létesített, később pedig több hasonlóan szép helyet, például kilátókat és pihenőket is kialakított, és gondozta azokat egészen haláláig. Ezeket a helyeket névvel és jelzéssel látta el, valamint egy útvonalra is felfűzte őket, hogy a szebbnél szebb látnivalókat mások is megcsodálhassák.

A Babuka – tó, és a tanár úr által létrehozott további helyek hivatalosan nem kerültek bejegyzésre, így a térképeken nem szerepelnek, de a ,,Túraútvonalak” oldalon megtekintő leírás és térkép alapján bejárhatóak.

Harangláb:

Az óhutai haranglábat az újhutaihoz hasonlóan közadakozásból építették fel a falu lakói. Építése az 1850-es évekre tehető, 52,9 cm átmérőjű harangját ugyanis 1857-ben öntötték ,,Kis-Gejőcben.” A haranglábnál régen rendszeresen tartottak szentmiséket, harangja pedig ma is használatban van. A harangláb mellett egy kőtalapzaton elhelyezett kovácsoltvas kereszt áll, melyet felirata szerint 1987-ben újítottak.

A harangláb legutóbb 2019-ben esett át teljes felújításon.

Mézes Huta – Urbán István családi méhészete:

A Rákóczi út 27. szám alatt különböző fajta mézek, méz-különlegességek és méhészeti készítmények kaphatóak.

Pálos kolostorrom:

Az Óhuta végét jelző táblától körülbelül 200 méter távolságra, a főút jobb oldalától induló földes úton kevesebb, mint egy kilométer megtétele után juthatunk el az egykori Pálos kolostor romjaihoz, és a mellette található forráshoz, valamint tóhoz. Az óhutai pálosok megjelenése a 13-14. század fordulójára tehető, amikor is rendházat építettek a területen. A késő középkor virágzó évszázadait követően a kolostort a 16. század derekán érték az első csapások. A legsúlyosabb pusztítás 1547-ben történt, amikor Serédy Gáspár, Ferdinánd király hadmestere felgyújtotta a kolostort. Ezt követően talán rövid ideig még helyre állt itt az élet, de az írásos dokumentumok arra utalnak, hogy legkésőbb a 17. század kezdetéig az utolsó barát is elhagyta a kolostort, amely ezután fokozatosan pusztult.

A lakatlan környék miatt az épület hosszú időre magára maradt, s így a természet lassan visszahódította azt. Az elmúlt évszázadok alatt a helyiek bizonyára tudatában voltak annak, hogy egykor barátok éltek a területen, hiszen Barátok-dűlőnek nevezték el. A szakemberek azonban viszonylag későn azonosították a romokat, s a rendház pontos helye csak 2004-ben vált bizonyossá. A kolostorrom feltárásához az önkormányzat megbízásából 2016-ban látott hozzá a miskolci Herman Ottó Múzeum, s már az első ilyen munka során előkerültek például a kolostortemplom szentélyének falai. A munka az elmúlt években önkéntes napok és régésztáborok segítségével folytatódott. Rövid távú cél a templom területének teljes feltárása és a falak állagmegóvása, hosszú távú cél pedig a kolostorrom feltárása és a templom helyreállítása, valamint a terület idegenforgalmi célú hasznosítása. A kolostorrom környéke most is kedvelt kirándulóhely, a nagyméretű füves területnek, a jó minőségű forrásvíznek és a kihelyezett padoknak köszönhetően kiválóan alkalmas kikapcsolódásra. A Pálos kolostorrom feltárásáról a kihelyezett információs táblán olvashatnak. A kolostorrom mellett található foglalt forrás, valamint kis halastó és környéke magánterület, azonban szabadon látogatható.

Reméljük, hogy leírásunk elnyerte tetszését és segítséget nyújtott Háromhuta felfedezésében. A séta során bepillantást nyerhetett településünk mindennapjaiba, és megismerhette azokat a nevezetességeket valamint látnivalókat, amelyek egyedivé varázsolják ezt a kis zempléni falut. Most már felkerekedhet, és végigjárhatja a községet körülölelő erdőkben kialakított túraútvonalakat is. Ehhez a „Túraútvonalak” oldalon kaphat segítséget.

Az oldal tartalmát Verbovszki Dániel és Daróczyné Szanics Mónika állította össze. A fotók forrása: Önkormányzati archívum, Tatay László, Verbovszki Dániel, Kelemen Gábor, Kertész Attila, Csutkai Csaba (drón), www.ujhutakastelyszallo.hu