Rákóczi Emléknap
A fotógaléria megtekintéséhez kattintson valamelyik képre. A galéria 150 db fotót tartalmaz.
2018. március 24-én Háromhuta és Regéc Község Önkormányzata, valamint az Ősforrás Hagyományőrző, Turista és Sportegyesület (A továbbiakban Ősforrás Egyesület.) negyedik alkalommal rendezte meg a Rákóczi Emléknapot Háromhután és Regécen.
A II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 342. évfordulója alkalmából rendezett emléknap a tavalyi évhez hasonlóan Újhután vette kezdetét. A gyalogos résztvevők egy része innen indult útnak, majd Középhután csatlakozott a már ott várakozó ünneplőkhöz. A Szent Anna Római Katolikus templom előtt Tatay László, az Ősforrás Egyesület elnöke intézett rövid beszédet az összegyűltekhez, akik ezt követően kibontották zászlaikat és együtt folytatták útjukat az óhutai Rákóczi Emlékparkba. A körülbelül harminc főből álló gyalogos csoport nemzeti, székely és Rákóczi lobogókkal, illetve Háromhuta és környékbeli települések zászlóival érkezett meg az emlékparkba, ahol az ünnepség ágyúlövéssel, majd a Rákóczi zászló felvonásával és a Himnusz eléneklésével kezdődött el. Balogh Ádám nótája után – melyet a Háromhutai Asszonykórus előadásában hallgathattunk meg – Verbovszki Károly polgármester köszöntötte az egybegyűlteket.
Polgármester úr beszédében emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a nagyságos fejedelem születésének 342. évfordulója mellett, idén egy másik jeles alkalomra, településünk alapításának 320. évfordulójára is emlékezünk. Mint elmondta, II. Rákóczi Fejedelem 1698. február 28-án alapította meg az első üveghutát a mai Óhuta helyén, s a közel 220 éven át zajló üveggyártásnak köszönhetően jött létre később Újhuta és Középhuta is. A faipar térnyerése miatt azonban az üveggyártás 1916-ban megszűnt, s a hajdan százaknak munkát adó, és az egész ország számára termelő üveggyáraknak mára már nyoma sem maradt. Háromhuta Község Önkormányzatának, a Háromhutáért Alapítványnak és az Ősforrás Egyesületnek is elkötelezett célja, hogy emléket állítson annak az iparnak, mely egykor meghatározó jelentőséggel bírt a település életében. Egyrészt ezért, másrészt pedig a nagyságos fejedelem emlékének ápolása végett hozták létre 2015-ben a Rákóczi Emlékparkot, és szervezték meg Regéc Község Önkormányzatával közösen az első Rákóczi Emléknapot. Polgármester úr fontosnak tartotta megjegyezni, hogy múltunk nélkül nincs jelenünk, és nem lehet jövőnk sem, ezért együtt kell feltárnunk, őriznünk és továbbadnunk II. Rákóczi Ferenc örökségét. Többek között azt, hogy az ország egyik legszebb vidékén alapította meg szülőfalunkat. Véleménye szerint ezt az adottságot kihasználva összefogással együtt építhetjük a település jövőjét, biztosítva ezáltal megmaradását.
Polgármester úr beszéde után, Dr. Hörcsik Richárd, Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. Képviselő úr felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy Abaúj és Zemplén lakossága mindig is megkülönböztetett tisztelettel fordult II. Rákóczi Ferenc felé, hiszen a fejedelem és a Rákóczi család meghatározó szerepet töltött be térségünkben. Zemplénben, a szabadság földjén mindig is nagyon élesen látták az emberek, hogy mikor kell fegyvert ragadni és felkelni a külhatalmak elnyomása ellen. Rákócziban egy olyan vezetőt nyertek maguknak a magyarok, a ruszinok és a szlovákok, aki az elérhető legszélesebb elméleti és gyakorlati tudással felvértezve, de mégis egy kiváltságos rend tagjaként állt az osztrák császár által elnyomott nép élére. Képviselő úr beszédében kiemelte, hogy ma, mikor a település fennállásának évfordulójáról is megemlékezünk, fontos, hogy ne csak a mának, hanem a következő generációknak, a gyermekeinknek és unokáinknak is éljünk. Úgy rendezzük sorsunkat és mindennapjainkat, hogy ne csak feléljük azt, hanem legyen mit továbbadnunk, ahogyan azt itt a hutákban is tették eleink generációról generációra. Képviselő úr szavai szerint II. Rákóczi Ferenc szobra emlékezteti majd az itt élőket és az ide látogató vendégeket is a magyarság folytonos szabadságvágyára és a haza ügye iránti elköteleződésre.
Az ünnepi beszédeket követően kulturális műsorra került sor, melynek elején a sárospataki Bodrog Néptáncegyüttes előadásában toborzó és udvari táncot tekinthettek meg az egybegyűltek. Őket Kelemen Csaba színművész követte, aki a tavalyi évhez hasonlóan dalokból és versekből álló előadásával emlékezett meg a fejedelemről. A kulturális műsort Kováts Marcell tárogatóművész és párja, Balogh Erzsébet zárta, akiket már szintén visszatérő vendégként köszönthettünk. Az előadások után került sor II. Rákóczi Ferenc mellszobrának felavatására, amelyet Verbovszki Károly polgármester és Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő leplezett le, majd Szikora Benedek görög katolikus parókus áldott meg. A fejedelem mellszobrát Ekker Róbert szobrászművész, a szobor talapzatát pedig Török József kőfaragó mester készítette. Az alapot Háromhuta község önkormányzatának dolgozói építették meg. A szobor felavatását követően Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, Verbovszki Károly polgármester, Tatay László elnök, és Bakos Ferenc polgármester koszorút helyezett el a fejedelem emlékére. Az óhutai ünnepség végén – a Háromhutai Asszonykórus vezetésével – a résztvevők együtt énekelték el Boldogasszony Anyánk című nemzeti imádságunkat, majd elindultak az emléknap következő helyszínére, Regéc várába.
Az elmúlt hetek szélsőséges időjárása miatt a várba való feljutás kalandosra sikeredett, de köszönhetően a regéci önkormányzat fáradozásainak végül minden autó és résztvevő feljutott. Regéc várában szintén a Himnusz eléneklésével vette kezdetét az ünnepség, majd Bakos Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket.
Beszédében megemlékezett Háromhuta és Regéc évszázados kapcsolatáról, melynek alapjait maga II. Rákóczi Ferenc rakta le. A fejedelem életútját felidézve emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy II. Rákóczi Ferenc gyermekéveinek egy részét Regécen töltötte, ezért emléke – jelentős történelmi szerepe mellett – a regéciek számára különösen is kedves. Mint elmondta, Regéc Község Önkormányzata 1999-ben önerőből kezdett hozzá a vár feltárásához, és azóta is elkötelezetten teszi a dolgát a megmentése, illetve fejlesztése érdekében. Utóbbi az öreg torony 2016-os helyreállítása után most újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen ebben az évben elkezdődhet a palotaszárny helyreállítása is. Polgármester úr gondolatait azzal zárta, hogy ma már remélhetőleg nem kell fegyvert ragadnunk, de a magyarságunk és nemzetünk óvása továbbra is mindennapi feladatunk. Ehhez a feladathoz adjon méltóságot, erőt és elkötelezettséget a nagyságos fejedelem emléke minden igaz magyar számára.
Bakos Ferenc polgármester úr ünnepi beszéde után, ismét Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő úr szólt az egybegyűltekhez. Képviselő úr a Rákóczi szabadságharc történéseit felidézve méltatta II. Rákóczi Ferenc hazaszeretetét és erényeit. Mint elmondta, Regéc gyönyörű várába az emlékezés, a tisztelgés, és a tenni akarás hozta össze az emléknap résztvevőit, akiknek hazafiú kötelességük emlékezni és tisztelegni a szabadságharcot vezető, majd az eszméi mellett az emigrációban is végsőkig kitartó nagyságos fejedelemre. Ennek egyik formája Regéc várának megmentése. Képviselő úr beszédében megköszönte Kormos István korábbi és Bakos Ferenc jelenlegi polgármestereknek, illetve Regéc község lakosainak a kitartó és sokéves munkát, majd megerősítette, hogy a helyreállítás több, mint félmilliárd forintból tovább folytatódhat. Ezáltal nemcsak egy romos épületet mentünk meg, hanem egy olyan történelmi örökséget hozunk rendbe, amely minden magyar számára a szabadság szimbóluma lehet. Gondolatait végül azzal zárta, hogy a nagyságos fejedelem emlékeztessen minket arra, hogy a szabadságot képviselni nem szégyen, hanem felemelő érzés.
Az ünnepi beszédek sorát Dr. Simon Zoltán régész, történész – vár feltárásának vezető régésze – zárta. Beszédében elmondta, hogy bár a fejedelem csak életének kis részét töltötte a regéci várban, ezen néhány esztendő alatt volt a legfogékonyabb az új ismeretek elsajátítására. Ezért is emlékezhetünk joggal Regéc várában a fejedelemre. Nem mindig volt azonban ez így, hiszen hosszú évszázadokig a természet volt itt az úr, s lassan, de biztosan a romok szinte teljesen elpusztultak. 1999-ben viszont történt valami, amihez annak idején még maga a fejedelem sem volt elég bátor. A szabadságharc kitörésekor ugyanis II. Rákóczi Ferenc fejében megfordult, hogy helyreállítja az akkor már romos várat, de erről végül lemondott. Regéc község 1999-ben úgy fogott hozzá a vár feltárásához, hogy addig az senkit sem érdekelt az országból. A vár vezető régésze szerint azonban olyan csoda történt, amiben még maga sem hitt. Mint elmondta, húsz éve folyik itt a munka, mely az utóbbi években szerencsére új lendületet kapott, így egyre több részt sikerül feltárni és látogathatóvá tenni. Végezetül hozzátette, reméli, hogy ez a lelkesedés nem hagy majd alább addig, amíg a munkát be nem fejezik. Dr. Simon Zoltán régész, történész szerint megérdemelne már egy kis víg esztendőt Regéc község is, hiszen megszenvedte már a múltat és jövendőt.
Az elhangzott beszédeket követően a várban is kulturális műsorra került sor, melyben az óhutaihoz hasonlóan a Háromhutai Asszonykórus, a Bodrog Néptáncegyüttes, Kelemen Csaba színművész és Kováts Marcell tárogatóművész, valamint Balogh Erzsébet működött közre. Kelemen Csaba színművész idén is az 1703. június 16-án, II. Rákóczi Ferenc által elmondott zászlóbontó beszéd előadásával idézte meg a fejedelem alakját, Kováts Marcell pedig a kor egy másik népszerű hangszerét, a tekerőlantot szólaltatta meg. A kulturális műsor után Bakos Ferenc polgármester, Verbovszki Károly polgármester, Tatay László elnök, és Kormos István, Regéc korábbi polgármestere koszorúzta meg a vár falán, a fejedelem emlékére elhelyezett emléktáblát. A megemlékezést Regéc várában is a Boldogasszony Anyánk közös eléneklése zárta, majd a részvevőket Regécen, a vár látogatóközpontjában vendégelték meg a szervezők.
Az idei emléknapon több, mint százan vettek részt, s a helyi, illetve környékbeli lakosok mellett szép számmal érkeztek ünneplők az ország különböző szegleteiből, valamint a Székelyföldről is. Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát, és a fejedelem emlékéhez méltónak találta a rendezvényt, illetve a felavatott mellszobrot. Jövőre ismét találkozunk, s akkor már ötödik alkalommal ünnepelhetjük együtt II. Rákóczi Ferenc születésnapját.
Köszönetnyilvánítás
A szervezők ezúton is köszönetüket szeretnék kifejezni mindazoknak, akik munkájukkal, előadásukkal vagy részvételükkel hozzájárultak az emléknap sikeres lebonyolításához. Külön köszönjük a Háromhutai Polgárőr Egyesületnek a rendezvény biztosítását, Baráth Zoltánnak és segítőinek pedig a finom ebédet.
Háromhuta Község Önkormányzata köszönetét fejezi ki továbbá mindazoknak, akik részt vettek II. Rákóczi Ferenc mellszobrának elkészítésében és felállításában, illetve a Rákóczi Emlékpark ünnepségre történő előkészítésében, rendberakásában. A mellszobor elkészítését köszönjük Ekker Róbert szobrászművésznek, a talapzat elkészítését pedig Török József kőfaragó mesternek. A szobor elkészítésében való közreműködést köszönjük Tatay Lászlónak és Buczkó Józsefnek. Köszönjük az önkormányzati dolgozók munkáját, akik megépítették a szobor alapját, és a szélsőséges időjárási viszonyok ellenére rendbe hozták, illetve előkészítették az emlékparkot az ünnepségre.
Az emléknap során közreműködtek:
Kelemen Csaba, az egri Gárdonyi Géza színház művésze,
Kováts Marcell tárogatóművész,
Balogh Erzsébet,
Bodrog Néptáncegyüttes,
Háromhutai Asszonykórus,
Háromhutai Polgárőr Egyesület,
Szikora Benedek görög katolikus parókus,
Mezősi László hagyományőrző,
Vámosújfalu Község Önkormányzata,
…és még sokan mások.
Köszönjük!
